Rahim Bërisha életpályája szétválaszthatatlanul egybeforrt a függetlenségért küzdő Albánia történelmével. Rahim Bërisha ezekben a mozgalmas években látta meg a napvilágot egy szegény földműves család tizenkettedik gyerekeként. A népiskolai program keretében tanult meg írni, olvasni, és mivel a tanítói idejekorán fölfigyeltek a tehetségére, egyike lett azon keveseknek, akiket a török–albán kulturális egyezményprogram keretében Anatóliába vittek tanulni. Nyolc évet töltött el Konyában, ahonnét Mevlana-ösztöndíjjal az indiai Madrasba utazott, hogy a sufi és a védikus misztika közötti kapcsolódásokat kutassa. Itt ismerkedett meg a könyv- és lapkiadó Frederick Brenttel, aki rábeszélte az addig csak tanmeséket írogató fiatalembert, hogy más műfajokban is tegyen próbát. Rahim Bërisha első kalandregénye, a Midőn lesújt a monszuneső olyan nagy sikert aratott az indiai angol kolónia berkeiben, hogy magától értetődő volt a folytatás.
Frederick Brent ezt követően rábírta az ifjú Bërishát, hogy kövesse őt Londonba, az európai és a világkultúra fellegvárába. A Midőn lesújt a monszuneső szerzőjeként Rahim Bërisha előtt kitárultak az irodalmi szalonok ajtói, így az 1900-as évek elején már szinte sorozatban gyártotta váratlan fordulatokban bővelkedő, nyelvileg is nívós kalandregényeket. Egymás után láttak napvilágot az olyan, ma már klasszikusnak számító művei, mint például a Talált késsel ölni, a Testbe forrt lélek, A halál lánya és a Közelebb, mint amilyen távol. Legnagyobb sikerét A halál lányával, a Ferenc Ferdinánd elleni merényletről szóló, förgeteges humorú kisregényével érte el, amelyet a múlt század húszas éveiben franciára, németre, lengyelre és svédre is lefordítottak.
Rahim Bërisha 1938-ig Londonban élt, ekkor az olasz megszállás hírére visszaindult szülőhazájába, de amint Durrësben leszállt a komphajóról, nyoma veszett. Nagy valószínűséggel árulás áldozata lett, és az ellenállás mártírjaival együtt őt is kivégezték, ám erre mindmáig nem létezik kézzelfogható bizonyíték.
Mivel könyvkiadója, a Brent & Sons London 1941-es bombázása idején telitalálatot kapott, az ott őrzött kiadatlan Bërisha-kéziratok a tűz martalékává lettek. Jogutód és örökösök nélkül pedig senkinek sem állt érdekében, hogy az eltűnt író életműve után kutasson, így ma már nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy több remekműve is megsemmisült.
