 BALÁZS-ARTH Valéria tanár, fordító, szerkesztő. Szabadka, 1956. ápr. 4. Sz.: Art János, Art (Kurai) Mária. Férjezett, Balázs Gábor. Gy.: Zita (1987), Lili (1993). T.: Szabadkai Moša Pijade Gimnázium (1971-1975), Újvidéki Egyetem, BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék pedagógiai és fordítói szak (1976-1981). Posztgraduális tanulmányok, nyelvészet (1986-1991), magiszteri fokozat, Újvidék (1991). Szak. érd.: Nyelvészet, irodalom, színház, film, a vajdasági magyarok képzőművészete. É.: A szabadkai Egészségügyi Középiskola és a Svetozar Marković Gimnázium tanára (1981-1983), majd politikai okok miatt el kellett hagynia a pályát. Ezt követően a szabadkai polgármesteri hivatal fordítója (1983-1991).
Bővebben...
Benkő Mihály (Budapest, 1940. november 22.) történész, orientalista, író. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte. 1979-től dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Könyvtárában. Írt népszerű és más újságcikkeket, ifjúsági történelmi regényeket. 1988-2005 között tizenhat alkalommal járt Közép- és Belső-Ázsiában, elsősorban a Mongol Altalj kazaklakta területein és a Kazak Köztársaságban.
Bővebben...
Rahim Bërisha életpályája szétválaszthatatlanul egybeforrt a függetlenségért küzdő Albánia történelmével. Rahim Bërisha ezekben a mozgalmas években látta meg a napvilágot egy szegény földműves család tizenkettedik gyerekeként. A népiskolai program keretében tanult meg írni, olvasni, és mivel a tanítói idejekorán fölfigyeltek a tehetségére, egyike lett azon keveseknek, akiket a török–albán kulturális egyezményprogram keretében Anatóliába vittek tanulni. Nyolc évet töltött el Konyában, ahonnét Mevlana-ösztöndíjjal az indiai Madrasba utazott, hogy a sufi és a védikus misztika közötti kapcsolódásokat kutassa. Itt ismerkedett meg a könyv- és lapkiadó Frederick Brenttel, aki rábeszélte az addig csak tanmeséket írogató fiatalembert, hogy más műfajokban is tegyen próbát. Rahim Bërisha első kalandregénye, a Midőn lesújt a monszuneső olyan nagy sikert aratott az indiai angol kolónia berkeiben, hogy magától értetődő volt a folytatás.
Bővebben...
Burány Béla
Burány Béla 1931-ben született Zentán (délelőtt 11 órakor az Újsor utca 10. szám alatti házban, az utca felöli ágyban, dominánsan vízöntő családban). Zentán érettségizett. 1956-ban Zágrábban orvosi diplomát, 1961-ben elsőként a Vajdaságban epidemiológus szakorvosi képesítést szerzett. Szakorvos Zentán, majd Újvidéken a Tartományi Közegészségügyi Szolgálat Járványtani Intézetének, illetve a kamenicai Onkológiai Intézet járványtani osztályának vezető főorvosa. Megalakítja és nyugdíjazásáig vezeti a Tartományi Rákregisztert.
Az életrajzi adatok után Burány Bélával készült interjú is olvasható!
Bővebben...
 Csomós Róbert 1930-ban született Budapesten. Gyári munkás (vasöntő) közben érettségizik. Utána bevonul az Esztergom-tábori páncélosokhoz, majd a szolnoki önálló ejtőernyős zászlóaljhoz, onnan a pécsi gyalogostiszti iskolára (Kossuth Akadémia) kerül. 1950 augusztusában a Fő utcai katonai börtön úgynevezett „HŰTLENSÉGI OSZTÁLYÁRA” viszik főbenjáró koncepciós váddal, ellenséghez való átszökés kísérletével gyanúsítva. 1953 nyarán kiszabadul, és lumpenproletári állásokkal keresi meg a kenyerét: konyhalegény, úszómester, csónakmester, révészmatróz stb. Továbbra is rendőri felügyelet alatt áll (politikai REF-es) 1954-ben, majd ’56 szeptemberében újra letartóztatják. Öt nappal a forradalom kitörése előtt szabadul és az első perctől, (már a rádiónál) az utolsó lehetőségig forgatja a fegyvert.
Bővebben...
 Kishegyesen született 1950-ben; az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Topolyán végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzi, ahol 1977-ben doktori címet szerez. Neve az elmúlt negyed század alatt szinte számról számra színikritikák, interjúk, riportok és cikkek alatt szerepelt a 7 Napban, de igen gyakran az Üzenetben, a Magyar Szóban, a Dolgozókban, a Képes Ifjúságban, az Oktatás és Nevelésben, sőt a tejtestvéri odafigyelés gyakori gesztusaként a Rukovetban és a Subotičke novineben is. Írásait közölték a fővárosi és vidéki lapok-folyóiratok is: a budapesti Élet és Irodalom, Kapu, Heti Magyarország, majd utóda, a Magyarország; a Magyar Fórum, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Magyarok Világlapja, a Vigília, a Világszövetség, a szegedi Délmagyarország, a bajai Független Délvidék… A nagyvilágban és a Magyarországgal szomszédos országokban megjelenő magyar újságok is hozták lírai fogantatású prózai szövegeit és esszéit: a Bécsi Napló, az erdélyi Helikon, a kassai Kelet Népe, valamint a clevelandi Katolikus Magyarok Vasárnapja és a kanadai Nyugati Magyarság…
Bővebben...
 Csillagjegyek Csillagjegy: Bika (Földies) Aszcendens: Mérleg (Levegős) Uralkodó bolygó: Vénusz Születési uralkodó bolygó: Vénusz Környezetétől elvárja: ne sürgesse, ne kényszerítse tempóváltásra, ne rakja el a megszokott helyéről régi tárgyait, és semmi, de semmiképpen ne hozzon változást a mindennapok megszokott, biztonságos menetébe. Ha nem taszigálják, nem ingerlik, kedves és kedélyes társ. A nyugodt erõ, amely lényét eltölti, adja bámulatos türelmét - ám ugyanebbőll ered kétségbeejtő mozdíthatatlansága is. Ha a makacsságról szobrot formáznának, annak Ön lenne a modellje. Saját maga sincs tudatában annak, hogy egy kapcsolatban mekkora az ereje, s főleg, hogy mekkora súlya van. Lelki értelemben képes valósággal agyonnyomni partnerét. Nem azzal, hogy csinál valamit, csupán azzal, hogy egyszerűen olyan, amilyen. [Bika csillagjegy 2. dekádban]
Bővebben...
 Polgári családban születtem 1930-ban. Már több mint harminc éve Ajkán élek. Az Orvostudományi Egyetemet Pécsen végeztem. Először a nagykanizsai, majd a szekszárdi kórház patológiai osztályán dolgoztam. 1958-tól 1972-ig a keszthelyi, 1972-től 2004-ig az ajkai Magyar Imre kórház patológiai osztályát vezettem. Több száz közleményem jelent meg szakfolyóiratokban és két szakkönyvet is írtam. A Magyar Patológusok Társasága Romhányi György emlékérmét és az Egészségügyi Minisztérium Batthyányi-Strattmann díját is megkaptam munkám elismeréseként. Hobbim a kutatás és az olvasás. Jelenleg nyomdai munkálatok alatt áll Róma templomairól szóló könyvem. Nős vagyok, két gyermekem van.
Erdélyi Péter tizenöt éven keresztül a Duna Televízió szekerét tolta, jelenleg szabadúszó újságíró tíz napilapnál és folyóiratnál. Amíg nem tanult meg felsőfokon írni, addig fényképezőgépével, pontosabban a fénnyel „írt”. Annak dacára, mint valami hüllő a kánikulában érzi jól magát, sorsa az arktikus népekhez vezette: hantikról, manysikról, csukcsokról és eszkimókról készített ismeretterjesztő filmeket a dermesztő fagyban. Ilyenkor lánctalpas katonai járműre pattant, rénszarvasszánra ült, duplaszárnyú AN-2 repülőgépre szállt, vagy tizenkét kékszemű husky kutya húzta szánon száguldott a végtelen hómezőkön. Amikor Erdélyi Péter televíziós újságírásba fogott, az úgynevezett forró pontokat, a kelet-európai forradalmakat és a háborús övezeteket kereste fel. Napjainkban nyugodtabb vizekre evez, néprajzi, történelmi, régészeti, illetve politikai témájú dokumentumfilmekkel lepi meg a nagyközönséget, miközben nem feledkezik meg első „gyermekéről”, a fotózásról.
Bővebben...
Hajnal Virág 1979. szeptember 7-én született Zomborban. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom-, valamint Kulturális Antropológia Szakán végezte. Kutatási területe a nyelvészeti antropológia, lokális identitás, interetnikus kapcsolatok, egyén és közösség jelenségköreinek vizsgálata három délvidéki közösségben: a bácskai Zentán és Bácsfeketehegyen, valamint a szerémségi Dobradóban.
Papp Richárd 1973. december 17-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Kulturális Antropológia Szakán végezte. Doktori fokozatát a Debreceni Egyetem Néprajz Tanszékén Vallás és etnicitás a vajdasági magyarok körében című disszertációjával szerezte. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Kulturális Antropológia Szakának tanársegédje, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti-Etnikai Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe vallás és etnicitás, nemzettudat és tradíció, etnikus-kisebbségi identitás és rítus összefüggésrendszerei, melyeket korábban a magyarországi szerbek, budapesti, kárpátaljai és izraeli zsidó közösségekben, jelenleg pedig a Délvidéken vizsgálja.
Bővebben...
|
|