Hornyik Miklós vajdasági író, irodalomtörténész, szerkesztő hamvasztás utáni búcsúztatóját 2012. február 27-én, 11 órakor tartják Budapesten, a Batthyány téri Szent Anna-templomban (1011 Budapest, Batthyány tér 7.).
Gyászoljuk szerzőnket, szerkesztőnket, lektorunkat, de elsősorban barátunkat, Hornyik Miklóst, aki hosszú, súlyos betegség után 2012. február 12-én este hunyt el. Számos munkánkat segítette, és megtisztelt bennünket azzal is, hogy kiadójává válhattunk. Miklós amellett, hogy mindig értékes tanácsokkal látott el minket, biztató, dicsérő szavaival önbecsülésünket is erősítette. Sokat köszönhetünk neki, emléke örökké velünk marad!
HORNYIK Miklós író, irodalomtörténész, kritikus, újságíró, szerkesztő. 1944. január 12-én született Újvidéken. Általános és középiskolai tanulmányait a szülővárosában végezte. 1964-ben általános iskolai, 1966-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Az irodalomtudomány magisztere címet 1978-ban szerzi meg. 1966-1968 között a Magyar Szó munkatársa, majd 1969-től ’75-ig a Képes Ifjúság főszerkesztője volt. 1979-ig az Újvidéki Televízió lektora, a kulturális műsorok szerkesztője. 1979 és 1986 között a Hungarológiai Intézet tanársegédje, majd 1991-ig az Újvidéki Televízió Közvélemény-figyelő Központjának a tudományos munkatársa. 1991-ben települt Budapestre.
1992-1993 között a Világszövetség című lap főszerkesztője. 1993-1997 között a Magyar Televízió munkatársa, 1998-ban a Várnegyed című lap főszerkesztőjévé választották. 1999 óta a TV2 Színkép című művészeti magazinjának szerkesztője. 2000-ben a Magyar ATV elnök-műsorigazgatója.
Művei: A merülő fullantyú (összeállította, bevezető, utószó, Újvidék, 1977), Szabálytalan napló (kritikák, esszék, interjúk, Újvidék, 1981), Beszélgetés írókkal (interjúk, 1982), Jugoszláviai magyar művelődéstörténet (válogatta, utószó, 1984), A Délbácska története 1920-1929 (tanulmány, 1987), A Mi Irodalmunk története és repertóriuma 1930-1931 (tanulmány, 1987), Titokfejtők (tanulmányok, 1988), Angol pázsit. Balkáni néprajzi kalauz (publicisztikai írások, 1991), Határsértés (2002), Éjszakai hajózás – In memoriam Ottlik Géza (szerkesztette, 2006), Fénykörben (2008), Meghasonlásunk története (Budapest, 2009), Scott kapitány utolsó feljegyzése (Budapest, 2011), A széttagolt ország (2011). 2010-ben Teleki Pál-érdemrendet kapott, és átvehette a Magyar Írószövetség Arany János-díját is.
