Milorad Grujić: Istene vadrácnak, istene magyarnak
 Megjelent Milorad Grujić Istene vadrácnak, istene magyarnak című kötete!Milorad Grujić (1950, Nagybecskerek). Újvidéken él. Verses- és novellás kötetei, majd újvidéki útikönyve után két regénnyel jelentkezett. Az Istene vadrácnak, istene magyarnak (Bog Vadraca i Madžara, 2001) történelmi regény, akárcsak az első, A Duna-sor árnyékában (U zasenku Dunavskom sokaku, 1999) is.
Jelen története az idők változásáról szól, amiben az ember mindig ember marad. A történet ugyan új, ám a lélek régi, és a rossz meg a világvég hozadékaival terhelt. A sosrscsapás és a megsemmisülés tragédiája fátumként lebeg a fejünk felett, de egyben prófécia is.
Rövid mondatai az elbeszélés könnyedségét sugallják, helyenként aforizmaként, korunk filozófiai tételeiként hatnak. A főhős történetébe különös színt és mélységet visz Jovan Sterija Popović jeles szerb drámaíró és Petőfi Sándor nagy magyar költő nyolc-nyolc versrészletének a fejezetek élén való közlése mintegy figyelmezetésként, hogy ha hősök nem is, de nekünk látnunk kell a költők józan ítéletét. Akár szerepet is cserélhetnének, mert a szerb és a magyar költő is ugyanazt üzeni népének.
Bővebben...
Marija Jovanović: Ideje menned!
 Megjelent Marija Jovanović Ideje menned! című regénye!Marija Jovanović (1959, Belgrád) szerb írónő. Első regényével, a Pletykálkodás a saját lelkemmel (Spletkarenje sa sopstvenom dušom, 2001) berobbant a köztudatba. A Mintha meg sem történt volna (Kao da se nikad nije dogodilo, 2003) című regényét is kedvezően fogadta az olvasóközönség. Harmadik könyve, az Ideje menned! (Idi, vreme je!, 2006) megjelenése után azonnal a top-listák élére került.
A kilencvenes évek, az újkori Szerbia korképe ez a regény. Szomszédunkról rengeteget hallhattunk és olvashattunk a médiában, de az egyszerű ember életét mégsem ismertük meg. Marija Jovanović hősei gyarlók, de szeretnek és szerelmesek, céljaik vannak: élni akarnak. Szenvednek saját korlátaiktól, a hazájukat uraló beteg fantáziától és a bezártságtól. Szabadságra vágynak. Meg akarják mutatni magukat. Ismerkedni akrnak. A családba kapaszkodnak, amely a szemünk előtt hullik szét.
Bővebben...
|
Filip David: Álom a szerelemről és a halálról
 Megjelent Filip David Álom a szerelemről és a halálról című kötete.Tizenkét évi csendet tört meg Filip David (1940, Kragujevac) az Álom a szerelemről és a halálról című regényével, amely eredeti formával ragad magával. A Kisregény a szerelemről az ifjú és tanult Jákob története, aki az igaz nő után kutatva megjárja az élők és a holtak, az emberek és a szellemek világát, átutazza Kelet-Európát, így jut el Zimonyig, hogy ott jegyesével a halálos nász titokzatos szertartásában végre egyesülhessen. A regény második része az autista Erik Weiss sorsát követi nyomon, aki egy bánsági zárt intézetben nevelkedett, melynek fiatal lakói a második világháborúban orvosi felügyelet nélkül maradva különleges bandába verődnek. Magától adódik a kérdés: kik az őrültek, ők vagy a külvilág? Az Álom a szerelemről és a halálról az emberi szenvedésről és gyűlölködésről, a történelem sötét útvesztőiről szól, melyeknek egyedüli ellenszere a szerelem. Filip David a szerb társadalom eszméléséről, a kisemeber vergődéséről és igazságáról szól: hogy az egyén nem felelhet nemzete bűneiért, de nem is zárkózhat el azok elől. Szerbia napjainkban önmagával van haragban, vallja az író.
Bővebben...
Eva Ras: Vad bárányok
 Megjelent Eva Ras Vad bárányok című kötete! Eva Ras írja a regényéről a hátsó borítón: Minél inkább távolodunk a második világháborútól, annál többen vannak, akik tagadják a holokausztot, hogy ez a bűntény megtörtént. Regényemben apámról írok, aki túlélte Dachaut és a nyolcéves szibériai fogságot. Emlékszem, azt mondta, hogy a holokauszt meg a szibériai Gulag még istenfélőbb emberré tették. E könyv megírására Primo Levi művei serkentettek, és szerettem volna egy lépéssel tovább menni. Levi túlélte Auschwitzot, és ez kikristályosította benne a gondolatot, mely szerint nincs Isten; az én hősöm egy vallásos zsidó, Fassbinder Dávid, akinek a hitét ugyanez a szenvedés még jobban elmélyítette, és hálás volt Istenének, hogy az áldozat, nem pedig az SS-tiszt szerepét osztotta rá. Regényemben leírom a zsidó életforma szépségeit is, melyeket nagyanyám mellett cseperedve ismertem meg.
Bővebben...
|
Megjelent Svetislav Basara Parkinson-kór: a kezdet és a vég című regénye!
